"Találd meg azt a férfit, aki összeszedegeti az összetört szíved minden darabját, újra összeilleszti őket, de egy darabot megtart magának, s a hiányzó részt, az
övével pótolja ki."

mindannyiunk életében vannak olyanok, akik mellettünk állnak jóban és rosszban, akiket bármikor felhívhatunk tanácsért, egy vigasztaló szóért, vagy azért, hogy elmondjuk, milyen nagyszerű dolog történt velünk. előttük nem szégyelljük a hibáinkat, megosztjuk velük örömünket és bánatunkat. ők azok, akikre bármikor, bármilyen körülmények között számíthatunk. igen, ők a barátaink! ♥

a lány, aki sebezhetetlennek tűnt, megtört. 

a lány, aki annyira erősnek látszott, összeomlott. 

a lány, aki mindig nevetett, most zokogott, 

aki sosem hagyta abba a próbálkozást, most végleg feladta..

téged kerestelek és magamra találtam. ♥

tudod olyan ritkán jön össze, hogy két ember igazán szeresse egymást. 
vagy az egyik szerelmes és a másik elfogadja, 
vagy csak valami összetartja őket. 
fogadj meg tőlem egy tanácsot: 
ne okozz másoknak bánatot, meg szenvedést. 
ha szereted őt, úgy tedd, hogy ő is boldog legyen. 
hisz olyan rövid az élet és annyira kevés jó dolog jut belőle, 
hogy azt a pici kis örömet el kell fogadnunk, ami néha jut.

a barátság azok közé az érzelmek közé tartozik, amelyeket nem lehet szavakkal megfogalmazni. 
számomra a barát olyan ember, aki megmondja az igazat, akkor is ha tudja, hogy fájni fog. 
akkor is ha sejti, hogy ezer darabra fog tépni a mondandója - kimondja. 
megvárja, míg darabjaimra hullok - aztán újra összerak. 
aki, ha sírok, addig marad velem, míg nem nevetek a saját magam szerencsétlenségén. 
a legszebb dolog a barátságban pont az a dolog, ami leírhatatlan.. 
hogy van köztetek egy olyan kapocs, amit semmi sem szakíthat meg. sem az idő, sem a halál.

tudod mondják, hogyha tetszik neked, akkor ne azt várd, hogy ő írjon neked, hanem írj te.
igen, megfontoltam a dolgot. de nem biztos, hogy jó ötlet..
mert én azt akarom, hogy lássa, kell nekem;
azt akarom, hogy hallja a kétségbeesést a hangomban amiért mást választott;
azt akarom hogy megöleljen;
azt akarom, hogy nézzen a szemembe és értsen meg,
hogy döntse a fejét a homlokomnak, és súgja azt: "soha nem mondtam le rólad."
azt akarom, hogy lássa ahogy a fájdalom kiül az arcomra amikor jön az a másik lány,
hogy kapjon a kezem után mikor már nem bírom tovább, hogy törölje le a könnyeimet.
azt akarom, hogy minden legyen úgy, ahogyan lennie kéne,
de mindezt smsben, kis smileyk mögé bújva nem lehet.

egy ölelés sokkal többet jelent két test érintkezésénél. egy ölelés azt jelenti: nem vagy fenyegető, nem félek ennyire közel kerülni hozzád, el tudok lazulni, otthon érzem magam, védett helyen, ahol megértenek. a hagyomány szerint valahányszor szívből átölelünk valakit, egy nappal meghosszabbodik az életünk. :)

Nem egyezik a te magas, barna hajú lovagoddal.
Iszik, dohányzik és igen nagy csajozós gép. . .

Hát, baby-baby, én hagylak menni,
nem segít a fájdalom,
egy könnycsepp sincs az arcomon.

csodák helyett csak egy mosolyt adhatok. :)

nagyon szerettem azt a fiút. ő volt az én szőke hercegem. a szél a szárnyaim alatt. ő volt az ok, az egyetlen ok, amiért fel akartam kelni reggelente..

hogy te velem? hogy ez a szerelem? mert a b*szni akarót, meg a szerelmest, mindig keverem!

szeretlek. és ez azt jelenti, hogy nem csak a szép dolgok miatt vagyok melletted. itt vagyok, bármi történjék. ♥

létezik másfajta szeretet is. olyan, amitől elég erőt kapsz, hogy több legyél és ne kevesebb. amitől úgy érzed, semmi sem lehetetlen. azt akarom, hogy tudd, van ilyen, és várd ki, amíg rátalálsz. ne érd be ennél kevesebbel! 

Csak a szeretetet lehet vég nélkül osztogatni úgy, hogy közben mégsem fogy el.

Imádom a barátságos embereket - tudod, aki felemeli a kezét, amikor előreengeded a zebránál, akivel összenézel, és egymásra mosolyogtok, aki szól, hogy "leejtettél egy ötöst", amikor leejtettél egy ötöst -, szóval azokat, akik egy csöppnyi boldogságot árasztanak, mert noha tudják, hogy a mindent átható ellenségesség érthető, de tudják azt is, hogy nem kötelező.

Ez egy tökéletes pillanat, mert most élsz, látom a szemeden, ordíts, utcán, tereken!

végre hivatalosan is nyár van *-*

Arra nem veheted rá magad, hogy érezd, amit nem érzel. De arra igen, hogy helyesen cselekedj az érzéseid ellenére.

Az életembe léptél máról a holnap így lett más veled.
Mert értelmet nyert minden, megköszönni mindezt, hogy tudnám most neked.
Így érzem, rég bár érthetnéd köztünk a távolság, mint föld és ég.

Egy szív, mi összetört,
Egy csók, mi meggyötört,
S csak egy érintés,
Olyan mint egy kísértés,
Csak egy szerelem,
Mi nem múlik el sohasem,
Egy lány, ki nem sokat kért,
Csak hogy szívből szeressék...

És hogy ez a szerelem örökké tart, te elhiszed, s én elhiszem.

Ez majdnem szerelem volt.. az ilyen 'majdnem'-dolgoktól ennyire vacak az életem.

"Te karddal, én fortéllyal küzdök. Mindenki azzal, amit az istenek adtak neki."

ha lesz egy fiú,kit szeret a szîved,szereted őt de ő mégis feled téged. De ne átkozd inkáb sajnáld mert nem téged csalt meg hanem önmagát!

Mennyit sírtam mikor mással voltál,
csak szenvedtem mikor rám mosolyogtál.
De most ö már nincs veled,
szívem mégis apró darabokra reped.
Kértem az égtől legyen vége,
ne legyél más ölébe.
De most hogy a lányra gondolok csak sírok,
több fájdalmat már nem bírok.
Mondd miért romboltad bennem le a képet,
miért taszítod el tőlem a szépet.
Aminek először örültem most éget,
Mondd miért nem szeretek mást csak téged?

Legtöbbször a fájdalom kezelhető, de olykor lecsap, mikor a legkevésbé számítasz rá. Övön alul talál, és nem múlik. (...) Az igazság az, hogy nem kerülheted el, és az élet úgyis ad majd újat.